Tihanyban, a Batthyány utca és a Pisky sétány között található oszlopos ívelt Parasztgazda Házzal és Halászcéh Házzal kapcsolatban már az 1930-as években felvetődött a gondolat, hogy tájházként kellene megmutatni a nagyközönségnek. A múzeumi funkció megvalósítására azonban csak az 1960-as években került sor, amikor is folyamatosan rendbe hozták és berendezték az említett két épületet. Az utolsó, nagyívű fejlesztés 2022-re fejeződött be.

A múzeummal a népi építkezés és életmód bemutatása volt a cél. A Balaton-felvidéken és a Bakony területén a fő építőanyag a kő volt. A településen a népi építkezés helyi stílust alakított ki: egyszerű vakolatlan bazalt terméskő falazásnak csúcsfalas képviselője, ablaka körül fehérre meszelt kerettel. Erről a tihanyi ház azonnal felismerhető és más falubeli építkezési formától megkülönböztethető.

A Parasztgazda Háznak a feljegyzések szerint 1797-1820 között csak két helyisége volt, elöl nyitott tornáccal. Az épület helyreállítására 1965-ben került sor. Szabadkéményes konyhával rendelkezik a ház, valamint egy berendezett szoba látható. A konyhából néhány lépcsőfokkal lejjebb nyílik a szűk kamra. A gazdaház tornácából kialakított szoba az egyik legkülönlegesebb helyiség. Az épületből kilépve az egyik oldalán nyitott fészer, kocsiszín található, valamint disznóól. A kiállítás Pintér Pálné egykori tihanyi lakosnak, Lidi néninek is emléket állít.

A Halászcéh Ház a Dunántúl egyetlen megmaradt halászháza. Ez az épület a céhház funkcióit töltötte be. Itt tartották a céhtagok az összejöveteleiket, itt őrizték a céhládát, a céhkorsót és a céhpecsétet.

A tihanyi alapítólevélben található az első írásos emlék a balatoni halászatról, 1055-ben. Tihany az 1800-as években halászfalunak számított. A XVIII-XIX. századi adatokból megállapítható a balatoni halászat kiemelkedő szerepe, főként a téli, jég alatti halászat fontossága. A tihanyi gardahalászat helyi specialitásnak nevezhető. A látott hal fogása érdekes és jellegzetes halászási mód volt a településen.

A tárgyleírásokban nem száraz, objektív jellemzések olvashatóak, hanem az érdekességek (hiedelmek, szokások, készítők, a használat milyensége, stb.) kiemelésével, valamint a Lidi nénitől vett idézetekkel különleges kulisszák mögé tekinthetnek be a látogatók.

• Category Title