A Tihanyi Bencés Apátsághoz szervesen kapcsolódó Pünkösdi liget Tihany egyik legnagyobb összefüggő közparkja, amelyet domborzati adottságai miatt megközelíteni és közparkként a lakosság számára feltárni lépcsők és támfalak építésével volt lehetséges.

A liget az idelátogatók pihenését is hivatott szolgálni. 2021/2022-ben a Pünkösdi liget komoly fejlesztésen esett át, melynek célja a park funkcióinak bővítése, annak érdekében, hogy az itt lakóknak és idelátogatóknak gazdag programot nyújtson: sétatér, rendezvénytér és pihenőkert részei által.

A park megközelíthető az apátság felől, a Batthyány utca felől és a Pisky sétányról is. A Visszhang utca és Batthyány utca találkozásánál is van egy feljutási pont. Ezt a sétányt jobban kihangsúlyozták, és bevonták a park feltárásába. A park tengelyében széles sétány kapott helyet, amely két kisebb térrel megszakítva vezet az Apátság melletti tértől a Kiskálváriához, mely szintén megújult a Pünkösdi liget szívében.

A sétányhoz való feljutás a terep meredeksége miatt a mozgássérültek számára a hosszabb, enyhe íves kialakítású, 5% esésű úton lehetséges. Gyorsabb feljutást a rövidebb, Pisky sétány felől érkező lépcsős út jelent, amely a közbenső pihenőtérnél csatlakozik a sétányhoz. Az út reprezentatívabb kialakítását a mellette futó évelő kiültetések, a belső utaktól eltérő terméskő burkolat és a szélesebb járófelület erősíti, hiszen ezt egyházi ünnepekkor fokozattan használják.

Fontos cél volt az ún. „nyelvemlék-tanösvény és sétaút” létrehozása, amely a tihanyi alapítólevelet mutatja be. A tihanyi apátság alapítólevele a magyar nyelv legkorábbi, eredeti formájában fennmaradt nyelvemléke. A felbecsülhetetlen értékű magyar kifejezések csaknem ezer évvel ezelőtti anyanyelvünkre nyitnak ablakot. A tihanyi apátság 1055. évi alapítólevele nemcsak azért nevezetes írásos emlék, mert időrendben legelső a magyar szavakat őrző latin oklevelek közül, hanem mint művelődéstörténeti forrás is nagybecsű. I. András király nagy földbirtokokat ajándékozott a tihanyi szerzeteseknek. Hatóságuk alá sok szolgacsaládot rendelt. Az apátság földjeit hatvan házhely lakossága művelte, szőlőit húsz vincellér kapálta. A ménesre, gulyára, juhokra és sertésekre öt csikós, három gulyás, három juhász és két kanász vigyázott; azonkívül húsz lovas legény, tíz halász, két méhész, két szakács, két varga, két ács, két kádár, két molnár, egy ötvös, egy tímár, egy faragó ember, egy mosó ember és tíz cselédleány állott a kolostor szolgálatában.

A liget Balaton felőli részén, az Apátsággal szemben áll I. András király és felesége Anasztázia szobra. András király és felesége, Anasztázia ukrán nagyherceg kisasszony szobrát 2001. november 17-én leplezték le Tihanyban, a Balaton parti magaslaton.

A fehér márványból faragott szoborkompozíción az alábbi felirat olvasható magyar és ukrán nyelven: András Magyarország királya és Anasztázia Magyarország királynéja (kijevi nagyherceg kisasszony). A szobor ékes bizonyítéka az ukrán és a magyar nemzet jószomszédi, történelmi kapcsolatainak.

A szobor alkotói: Bohdan Korzs szobrász és Turik Oleg építész.

• Category Title