A Tihanyi-félsziget a 20. század közepén sok jelentős írónak, költőnek, képzőművésznek adott otthont. A kiállítás ezen alkotók műveiből ad ízelítőt, és bemutatja, hogyan kapcsolódik az életük és az életművük Tihanyhoz, a környező tájhoz, hogyan inspirálódik a település múltjából és kultúrájából, és hogyan hozza létre az alkotók és művek egymáshoz kapcsolódó, sajátos szövedékét.

Tihanyban töltötte a nyarakat Borsos Miklós szobrász 1943-tól. A környezet jelentős befolyással volt művészetére, rajzainak, szobrainak hangulatára, sőt a szobrok anyagának megválasztására is. Számos díjat nyert. Jelentősek voltak a Tihanyi Múzeumban rendezett kiállításai.

Passuth László író, műfordító is Tihanyban vásárolt telket 1958-ban. Az erre épített nyaralóban töltötte a nyarakat. Itt írta a Ravennában temették Rómát című regényét is.

Illyés Gyula magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő is már 1944-ben kapcsolatba került a Balatonnal, mindenekelőtt Tihannyal, amikor Németh Lászlóval, Szántódon át szökve itt találtak menedéket. A nemzeti hagyományt, európaiságot és modernséget magában hordozó, gazdag életmű tetemes részét itt, tihanyi otthonában alkotta. A feleségével, Kozmutza Flórával itt élő költő számos versét és prózáját ihlette a balatoni táj és Tihany, így például a Tihanyi barátaimhoz és a Jegyzetfüzet című verseket.

Az író, esztéta Németh László, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotója már a húszas években kapcsolatba került a Balatonnal. Borsos Miklós ösztönzésére, 1957-ben sajkodi házában telepedett le. Gazdag életművének több jelentős alkotását írta itt.

A tihanyi alkotók, művészek, hagyományok méltó bemutatóhelyének kialakítása az önkormányzati műemlék épület és kert felújításával történt. Az alkotók (pl. Borsos Miklós, Illyés Gyula, Németh László, Passuth László és népművészek, ill. népi mesterek) emlékhelye kialakításának célja a helyi épített és szellemi kulturális örökség interaktív, élményszerű bemutatása. , mely egy nonstop működő kávézó és az ahhoz kapcsolódó kulturális rendezvénytér révén élő, interaktív kiállítóhelyként képes működni. Ennek érdekében van a földszinten barista bár esetenként élő zenével, franciás cukrászdával, múzeumi bolt, emeleten galéria, alkotószoba és sarkok, rendezvényterem, ahol felolvasó estek, közönségtalálkozók, előadások, egyéb programok futhatnak, továbbá mindenhol teljesen high-tech a háttér infrastruktúra (online rendeléskezelés, egyedi fizetési rendszer, led falak, hangtechnika, projektálás stb.), de mindez az archaikus környezetbe van beépítve. Gamification is jelen van és támogatja a műélvezetet (a kinect-től a kvízig). A terasz részben fedett, téliesíthető. A környezet pedig az alkotást inspirája.

A Tihanyi-félsziget hazánk kulturális életében jelentős szerepet betöltő alkotók számára bírt kiemelt fontossággal. Ezt a hagyományt, értéket ma a nagyközönség, a magyar nemzet tagjai nem, vagy csak alig ismerik. A fejlesztés hiánypótló, hozzájárul a helyi és az országos identitástudat növeléséhez, hazánk európai szintű kulturális életének bemutatásához. Kapcsolódik a Csokonai-ligetben tervezett kültéri irodalmi tematikájú attrakciókhoz, azok befejező állomása lehet. A projekt a Petőfi Irodalmi Múzeum és az EMMI kiemelt fejlesztési céljai között is szerepel.

• Category Title